Ha megvizsgáljuk Magyarország területének felosztását, hasznosítását, az alábbi értékeket találjuk:

Erdeink döntõ többsége is termelési funkciót lát el. Az erdõket alkotó faállománynak csak 55%-a õshonos (tölgy, bükk, gyertyán). Ezzel szemben a talajt "kiszipolyozó", tájidegen, betelepített akác, fenyõ és nemes nyár területe bõvült (gyorsabb növekedésük és véghasználatuk miatt).

A védett területek nagyságuk, jelentõségük és jogi besorolásuk alapján lehetnek: nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek.

1. Nemzeti parkok: nagy kiterjedésû, nemzetközi paramétereknek is megfelelõ, a "külföld" számára is fontos, több értékû (földtani-, víztani-, növénytani-, tájképi-, kultúrtörténeti értékû) területek, melyeket a tudományos kutatás és az ismeretterjesztés egyaránt hasznosít.

Hortobágyi Nemzeti Park

Hazánk elsõ nemzeti parkja.

A környezet- és természetvédelem - mint azt az elõzõekbõl is láthattuk - a bioszféra létének, s így az emberi létnek is függvénye, feltétele, mert a természeti törvények miránk is vonatkoznak. Ezért tekintettük át az eddigieket, és ezért is kell megismernünk a természet- és környezetvédelem néhány alapelvét

A környezetvédelem fogalma

A környezetvédelem az ember által okozott, vagy okozandó (megelõzni mindig olcsóbb!) kár minimalizálását jelenti a természetes és mesterséges (épített) környezet, azaz az ember érdekében.

Ez az új fogalom szorosabb értelemben azt jelenti, hogy az emberi tevékenység következtében olyan tájidegen növény- és állatfajok kerülnek be a természetes állapotú életközösségeinkbe, melyek azok szerkezetét képesek átalakítani, sõt még az emberre is veszélyesek lehetnek. Ezek preparátumaival külön vitrinben találkozhatunk.

Az akác rendkívül agresszív fa, tudniillik képes az õshonos növényvilágot és állatvilágot 90%-ban kiszorítani arról az élõhelyrõl, ahol egyszer gyökeret eresztett.

Az emberiség története a földtörténetben csupán egy pillanat. E villanásnyi idõ alatt teljesen belaktuk a Földet, s ma már szinte az egész földgolyót átalakítottuk. Úgy teszünk, mintha a természet tõlünk függetlenül létezne, amelyet legyõzni, hasznosítani kell. Vakon hisszük, hogy a világ olyan óriási, hogy hulladékainkat, mérgezõ anyagainkat elbírja, s azok nem hatnak vissza ránk. E tévedésekbe könnyen belepusztulhat az emberiség. Látnunk kell: nem szabad beavatkozni azokba a folyamatokba, amelyeken a földi élet alapul

Nagy ellentétet fedezhetünk fel kiállításunk eddigi színes, változatos világa és az emberi tevékenység okozta környezeti problémákat bemutató terem anyaga között.Akármerre tekintünk, fekete-fehér komor fotók néznek vissza ránk, tudatosítva bennünk cselekedeteink súlyos hatását.

A másfél évszázad alatt megjelent tartalmi irányítást tartalmazó szakirodalom, illetve a tartalmi munkát irányító dokumentumok között lapozgatva tényként állapíthatjuk meg, hogy elõdeink nevelési értékeiben olyan tézisek kaptak kiemelt szerepet, melyek idõtállóak, alapvetõ értékeket hordoznak, több éves (sõt évtizedes) stabilitásukkal biztosították az óvodai nevelés tartalmi tendenciáinak felfelé ívelõ fejlõdését.

?Van egy evangélikus tábor, ahol odafigyelünk egy törött szárnyú gólyára, ahol lebilincsel? beszámolót hallgathatunk a farkasok megfigyelésér?l, ahol együtt sírunk a mérgezett Tiszáért; összeállítjuk ökológiai lábnyomunkat, és elcsodálkozunk azon, hogy mennyi felesleges energiát használunk. Van egy tábor, ahol megismerjük hazánk nemzeti parkjait, túrázunk barlangban és hegyeken, fürd?zünk tavakban és strandokon. Egy tábor, ahol az áhítatok oltára egy hegy vagy egy erd? vagy éppen a Hortobágy horizontja.