Szeretettel köszöntelek a Természetvédő Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Természetvédő Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természetvédő Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Természetvédő Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természetvédő Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Természetvédő Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természetvédő Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Természetvédő Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
16 éve | Beregszászi Tímea | 0 hozzászólás
A másfél évszázad alatt megjelent tartalmi irányítást tartalmazó szakirodalom, illetve a tartalmi munkát irányító dokumentumok között lapozgatva tényként állapíthatjuk meg, hogy elődeink nevelési értékeiben olyan tézisek kaptak kiemelt szerepet, melyek időtállóak, alapvető értékeket hordoznak, több éves (sőt évtizedes) stabilitásukkal biztosították az óvodai nevelés tartalmi tendenciáinak felfelé ívelő fejlődését. A környezeti nevelés az óvodai nevelés minden időszakában fontos feladat volt. Ezt igazolják a következő idézetek.
Már az első óvodákban – illetve ahogy akkor nevezték, angyalkertekben is – a gyermekkor védelme és tisztelete kapott jelentős szerepet: az emberi kapcsolatok természetesebbé, érzelmileg telítettebbé váltak, változott a gyermekkép, felismerték és elfogadták a gyermekkor jelentőségét és sajátosságát. A óvóképző intézet I. osztályának első félévi tananyagában Szerdahelyi Adolf már 1882-ben1 ezt írta: „A gyermeki természethez alkalmazkodva, csak azon tulajdonságokat vonjuk a kisded körébe, a melyek iránt tudásvágyával és érzékeivel érdeklődik…” Atisztaságszeretet megszoktatása címmel külön fejezet foglalkozik az egészséges életmód alakításával, ebben olvasható: „vidám csevegés közben figyelmeztetni kell őt a tisztára s azt vele megkedveltetni; ellenben a tisztátlanságot megutáltatni, […] Legelső sorban azonban arra kell gondoskodni, hogy a szobában a tiszta lég gyakori szellőztetése által, folyton fenntartassék; ellenben helytelen volna füstöléssel eszközölni a lég tisztítását.” A virág védelmében a következőképp nyilatkozik: „Most vízbe tesszük a rózsát, és másnap vagy harmadnap észrevétetjük a gyermekkel, hogy most már nem olyan szép, piros, jó szaga sincs többé és levelei lehullanak; egyúttal figyelmeztetjük a gyermeket, hogy íme szegény virág, ha leszakítjuk elhervad és elvész. Nem jobb-e, ha a kertben tovább is szépen virít és illatozik? Kár a szegény szép kis virágért, nem kell letépni!”
Nagy László fejtette ki a Magyar Gyermektanulmányi Társaság szándékait idézve 1912-ben2: „a gyermektanulmány elismertetni kívánja, hogy a gyermeknek joga van ahhoz, hogy a nevelés és az oktatás az ő életkorához, egyéni sajátosságaihoz alkalmazkodjék.” A gyermeki jogok védelme, a gyermeki fejlődés tisztelete és az erre alapozott nevelés a reformpedagógiai irányzatok megszületése óta hatással vannak a magyar óvodai nevelésre.
A játékfelfogás és a gyermeki tevékenységek tartalmáról alkotott nézetek koronként sokat változtak az elmúlt ötven évben. Mégis, minden dokumentumban megtalálható a környezetismeret témaköreinek szerepeltetése. Az egészségnevelési témakörökben, az anyanyelvi nevelés és a környezeti foglalkozások tartalmában megtalálhatók a fenntarthatóságra nevelés elemei.
Dr. Hermann Alice „Óvodás korú gyermekek tájékozottsága a világban”3 című kiadványa kutató-feltáró vizsgálat keretében mutatta be az óvodai oktatás eredményességét és hatékonyságát. A 30 kérdés közül 15 természeti jelenségekre, 11 az ember tevékenységeire, életvitelére vonatkoztak, tehát ebben a vizsgálatban is nagy hangsúlyt kaptak a környezeti nevelés témakörei. Nagyon kevés kutatás folyt az óvodai nevelés területén, de az ERVI-vizsgálat4 is kiemelten kezelte ezen témakör területeit.
Szabadi Ilonka írja5 a „Környezetismeret az óvodában” című kiadványban, hogy a régi program, vagyis a Kézikönyv az Anyanyelv és környezetismeret fejezetben adott útmutatást a beszédfejlesztés, a gyermekirodalom és a környezet nevelési feladatairól. A kézikönyv ezen egy témája háromfelé vált az 1971-ben megjelent Óvodai Nevelés Programjában, vagyis három különálló fejezet tartalmazta mind az anyanyelvi nevelés, mind az irodalmi nevelés, mind a környezeti nevelés tartalmát.
A területek összevonása és szétválása, illetve tevékenységi kereteik változtak sokat az évek, évtizedek során, de a dokumentumokat elemezve megállapítható, hogy a téma örökzöld: mindig is szerepelt az óvodapedagógusok feladatainak sorában, a gyermeki tevékenységek tárházában.
Ami igazán változott, az a módszer. Hogyan, milyen körülmények között, mivel és mikor – ez nagyon függött és ma is függ a tartalmi szabályozástól, az óvodapedagógus felkészültségétől. Ma már szerencsére mindezeket egyre inkább befolyásolja a gyermek, a gyermek fejlettsége, egyéni fejlődési ütemének tartalmi jellemzője, szükséglete és igényei mint meghatározó erő.
Az óvodai nevelés 150 éven át mindig teljesítette, korszakonként változó intenzitással a gyermekek egész napos nevelését hazánkban. Az OECD részére az országról készült háttértanulmányban6 ezt olvashatjuk: „A koragyermekkori nevelés intézményhálózatának kiépítése erőltetett ütemben zajlott a 60-as, majd a 70-es évek folyamán is, melynek egyik következménye lett, hogy az óvodák egy része eredetileg nem óvodának épített épületben nyílt meg. 1975-ben a 3-6 éves korosztály több mint kétharmada, 1985-ben pedig már 92%-a járt óvodába.”
A tartalmi szabályozás specifikumaiA több mint 150 éve fennálló magyar óvodai nevelés történelmi hagyományainak köszönhetően olyan szakmai értékekre támaszkodhat a jelenlegi magyar óvodai nevelés, aminek alapján megszületethetett a világviszonylatban is egyedülálló dokumentum, az Óvodai nevelés országos alapprogramja7 (a továbbiakban alapprogram), ami ma meghatározza az óvodai nevelés tartalmát. Az egyedülállóságot az támasztja alá, hogy az OECD magyarországi vizsgálata során John Bennett koordinátor, a vizsgálat vezetője kijelentette (2002-ben az OECD-vizsgálat során): az alapprogram, mely az egész ország számára ad elvi útmutatást az intézményes neveléshez, szakmailag, valamint szerkezeti és terjedelmi szempontból is egyedülálló a világon. Általában nincsenek országos programok, a tartományi, települési megosztás jellemzi a kisgyermek-nevelés tartalmi irányítását.
Az alapprogram elveiben megtalálhatók a kisgyermekkori környezeti nevelés tartalmai. Az elvi tartalmi irányításnak megfelelően tehát minden helyi nevelési program hangsúlyos területe a környezeti nevelés. Tradicionálisan minden óvoda foglalkozik a környezeti neveléssel, függetlenül attól, hogy céljaik között kiemelten szerepel a környezeti nevelés vagy sem.
Az óvodakép és a gyermekkép fejezetben a gyermekközpontú és személyiség-kibontakoztató elvek hirdetését, a gyermeki tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés kiemelését olvashatjuk. Ezt az elvet tudja igazán megvalósítani a mai kor óvodai tartalmi szabályozó rendszere a kétszintű irányítással.
Az óvodai helyi nevelési programokban a helyi igények és szükségletek ismeretében fogalmazták meg a nevelési feladataikat. Az óvoda nevelőtestülete helyzetfeltáró és elemző tevékenysége alapján tudott dönteni a programkészítés módjáról, a tartalmi jellemzők kiemelésének kérdéseiről. Az óvoda helyi nevelési programja tehát olyan dokumentum, amely helyzetelemzésre építve tartalmazza az óvoda nevelési koncepcióját: mindazokat az értékeket, melyek meghatározzák nevelési sajátosságaik alapelveit. Kifejtésre kerül a helyi nevelési programban az óvoda teljes ciklusára (3-6-7 esetleg 8 éves korra) vonatkozó nevelés, a fejlődés segítése, a fejlesztés elvei, folyamatai nagyobb távlatokban és részleteiben is. Rögzítik a nevelési idő és a szervezeti keretek területeinek, az óvoda kapcsolatrendszerének, az erőforrások (tárgyi és személyi feltételek) szükségleteinek felsorolását. A fenntarthatóság pedagógiájának elvei és tartalmi jellemzői különböző hangsúlyokkal találhatók meg a helyi nevelési programokban.
Mai helyzet az óvodai nevelés területénA 2001-ben végzett Országos óvodakutatás alapján tudjuk, hogy a környezet- és természetvédelem témakörét sok óvoda kiemelten kezelte helyi nevelési programjában. Kedvelt az erdei óvoda feladatainak felvállalása az óvodapedagógusok és a szülők körében egyaránt. A természet megszerettetése, védelme, a tiszta környezet iránti igény alapjainak a lerakása fontos feladatává vált az óvodai nevelésnek. Kimutathatók olyan ismérvek, amelyek a környezeti nevelést kiemelten kezelő óvodákat jellemzik. Ezen tevékenységekből emeljük ki a leggyakrabban előforduló területeket.
2003-ban az ország több óvodájában, civil szerveződések keretében a fenntarthatóságra nevelés feladatainak összeállítása érdekében folytak munkálatok. E téma azért volt fontos, mivel az ENSZ tervei között szerepel a fenntarthatóságra nevelés-oktatás kiemelt támogatása. A közoktatási törvény legutolsó módosítása (2003 augusztusában), a környezeti nevelés hangsúlyos kezelése iskolai területen, jelentőséget adott az óvodai nevelésben is a zöld óvodák értékei vizsgálatára, elemzésére, az eredmények kiemelésére. Olyan kritériumrendszer kidolgozása és a kritériumok alapján olyan indikátorrendszer kiépítése vált fontossá, mely az óvodai környezeti nevelésre vonatkozó minőségi megalapozásra ad lehetőséget. Így válhat megvalósíthatóvá az iskoláskor előtti és az iskolai intézményes környezeti nevelés területén a pedagógiai rendszerek egymásra építettsége. A fenntarthatóság pedagógiájának megteremtése érdekében fontossá vált első lépésként az óvodai területen a fogalom megismerése, tartalmi jellemzőinek összeállítása. Ezek a következők.
Az eddig leírtakból is látszik, hogy nem új feladatvállalásokról van szó, csak az eddigi tevékenységek tudatosabb, más szempontok szerinti csoportosításáról, egyes tevékenységek hangsúlyozásával szemléletbeli változásokról. A fenntarthatóságot segítő megoldások keresése elvezet a tervszerűbb és következetesebb megvalósítási módok, az egészségesebb életmód kialakítása felé. Ennek érdekében került sor a Zöld Óvodai Kritériumrendszer kidolgozására, mely több hónapos folyamatot igényelt.
A Zöld Óvodai Kritériumrendszer kidolgozása2003-ban továbbképzés keretében környezeti nevelés terén elismert szakmai tekintélyek olyan elvárások sorát állították össze, melyek megvalósítását fontosnak tartották a környezeti neveléssel foglalkozó óvodák nevelési elméletében és gyakorlatában.
A zöld óvoda kritériumai a következő területeket ölelték fel.
A szakmai kör által összeállított kritériumok kutató-fejlesztő munka során kerültek értékelésre és módosításra 2004-ben a Pedagógiai Intézetek (PEDIG) óvodai területtel foglalkozó munkatársainak közreműködésével az Országos Közoktatási Intézetben. Megállapítást nyert, hogy a környezeti nevelés érdekében elkötelezett óvodák nyitottabbak, a partnerekkel együttműködésre képesebbek, nevelőtestületük hatékonyabb az innovációs tevékenységek terén. Külső támogatásuk szükséges, mivel a fenntartók nem igazán képesek az innovatív pedagógusok munkáját finanszírozni. Indokoltnak tartották a kiemelt óvodai nevelési terület megerősítése érdekében a Zöld Óvodai Kritériumrendszer részletes kidolgozását.
Mindezen vélemények alapján a pedagógiai intézeti munkatársak megyénként megszervezték a Zöld Óvodai Kritériumrendszer szempontsorát tartalmazó kérdőív kiküldését az óvodákba, azután pedig a kitöltött lapok begyűjtését is. Főiskolai óvodapedagógus hallgatók bevonásával került sor a kérdőívek összesítésére.
A kiküldött kérdőívek száma 210 volt. A visszaérkezett kérdőívek 84%-a adott lehetőséget a feldolgozásra. Ez a magas visszaküldési százalék igazolta a pedagógiai intézet munkatársainak azon véleményét, hogy az óvodák pedagógusai fontosnak tartják a feldolgozandó téma gondozását és hatékonyabb megvalósítását a nevelés folyamatában.
A Zöld Óvodai Kritériumrendszer állításait és kritériumait 75%-ban értelmezhetőnek tartották az óvodapedagógusok. Részben adott választ a kérdésekre 10%. Ajánlást fogalmazott meg az óvodák 40%-a. A válaszadók 60%-a szerint a kritériumrendszer rendkívül sokoldalú, alapos, átgondolt, de részletesebb kidolgozottságot igényel. A minősítési rendszernek fel kell ölelnie az óvodai nevelés szinte valamennyi működési és tartalmi területét. A kitűzött célok és feladatok megoldásához szükséges tárgyi, gazdasági háttérrel és személyi feltételekkel az óvodák többsége nem rendelkezik. Ez okozhat problémát, ezért lenne jó egy indikátorrendszer kidolgozása. A következőkben a kutató-fejlesztő munka során összegzésre került megállapításokat tartalmazó jelentésekből idézünk.
Az óvodapedagógus kollégák a humánerőforrás fejlesztését tartják szükségesnek a kritériumrendszer életbe lépése érdekében.
Mindezen tapasztalatok elemzése mellett szükségessé vált 2005-ben a szakma kiváló képviselőinek, a szakmai egyesületeknek a véleményező és javaslattevő munkája is. A tágabb kör összesített véleménye alapján került korrekcióra a Zöld Óvodai Kritériumrendszer, mely így már lehetővé teszi a zöld óvodák mérhetővé, átláthatóvá tételét.
Fontos, hogy szerepeljenek a kritériumok között a következő állítások:
Kiegészítő ajánlásokat is tettek a felmérésben részt vevő szakemberek. Ezek segítik a fejlesztést, konkrét ajánlásokat és témajavaslatokat tartalmaznak:
Az ajánlásokat értelmezve megállapítható, hogy többségük tartalmazza a helyi nevelési program tartalmi irányítására vonatkozó értelmezéseket, illetve nagymértékben fogalmaztak meg a nevelőmunka gyakorlatára vonatkozó állításokat is. Mindezek figyelembevétele jó alapot adhat a nevelőtestületeknek helyi értékelés lebonyolításához is. Elemzésre, kiegészítésre, megerősítésre is adtak konkrét támpontokat.
A következő javaslatok a zöld óvodai nevelési programok fejlesztésére fogalmaztak meg témákat, képességfejlesztési területeket. A Zöld Óvodai Kritériumrendszer részletesebb megfogalmazásában is ezek kapjanak hangsúlyt, kerüljenek kidolgozásra:
Külön megemlítésre került továbbá, hogy keveslik a korosztálynak szánt kiadványokat, újságokat, amelyek a gyermekek életkorának megfelelő „tudományos” magyarázatokat tartalmaznak.
Mindezen kutató-fejlesztő munka összegzéseként megfogalmazódtak azok a tevékenységek is, melyek megvalósításával hatékonyabbá és eredményesebbé válhatna a környezeti nevelés az óvodákban.
Szükségessé válik:
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium részéről évek óta segítő és kezdeményező munkálatok folynak a fenntarthatóságra nevelés legalsó lépcsőfokát képező óvodai nevelés támogatása érdekében.
A Zöld Óvodai Kritériumrendszer (ZÓK) végül szűk szakmai körben került véleményezésre harmadik körben 2005 őszén. A szakemberek igen készségesen és elkötelezetten vállalkoztak a munkára. Kritikai észrevételeiket a jobbítási szándék vezérelte. Többségében a szakvéleményekben leszögezik, hogy a kritériumrendszer tartalmilag és stilisztikailag is jó minőségű szakanyag. A kritériumok tartalma ráirányítja a figyelmet a fenntarthatóságra nevelés lényeges elemeire: az igényes környezet kialakítására és annak folyamatos karbantartására, fejlesztésére, valamint a környezettudatos életvitel szokásainak alakítására, fejlesztésére. A pedagógus kompetens személyisége meghatározó az eredményesség érdekében. Ez nevelőmunkájának záloga, amely nemcsak a gyerekekre, de a társadalmi környezetre is meghatározó erővel bír. Kiemelték, hogy a zöld óvoda modellként szolgálhat nemcsak a gyermekek, óvodák, hanem a szülők részére is.
A következő területeken került módosításra az anyag.
Az indikátorrendszer kidolgozását végző szakemberek jelentései alapján a következő vélemények hangzottak el a kirtériumrendszerről.
Ezen megállapítások egyrészt elfogadók, támogatók, másrészt a további feladatok megvalósításához adnak gondolatokat és igen apró konkrét tanácsokat is, melyek jól hasznosíthatók a további munkálatokban.
Egy indikátorrendszer kidolgozására került sor 2005 második felében a Zöld óvoda pályázat előkészítése érdekében. Az indikátorrendszer összeállításának kiemelt célja tehát az, hogy a fenntarthatóságra nevelés speciális óvodai megvalósításáról képet adjon, segítse és átláthatóvá, mérhetővé tegye az óvodában megvalósuló folyamatokat.
A zöld óvoda pályázat célja, hogy létrejöjjön a Zöld Óvoda Hálózat Magyarországon 2006-ban.
A környezeti nevelés prioritását az EU-s irányelvek és ennek megfelelően a közoktatási törvény írja elő, tehát nem lehet esetleges, személyfüggő, hanem minden pedagógus feladata és kötelessége, hogy a gyerekek életkorának megfelelően alakítsa a tanulási környezetet. Ennek megfelelően fontos tervezni és alakítani az óvodai nevelés folyamatában a gyermeki tevékenységeket, a környezeti nevelési témák feldolgozását, elemzését, valamint a fejlesztési tevékenységek tárházát, a témák, területek feldolgozási módját, nyomon követését és fejlesztését. A fenntarthatóság pedagógiájának megjelenésével tág, horizontálisan és vertikálisan is az egész nevelést átható elvek valósulhatnak meg.
Szerdahelyi Adolf (1891): A kisdednevelés és módszertan kézikönyve. Óvóképző intézetek, szülők és gyermekmenedékházak számára. Révai testvérek kiadása, Budapest.
Ballai Károly (1916): A magyar kisdednevelés fejlődéstörténeti vázlata. Budapest.
Hermann Alice (1963): Óvodás korú gyermekek tájékozottsága. Tankönyvkiadó, Budapest.
Korintus Mihályné – Villányi Györgyné – Mátay Katalin – Badics Tiborné (2004): Gyermekeink gondozása, nevelése. OKI – NCSSZI, Budapest.
Szabadi Ilona (1974): Környezetismeret az óvodában. OPI, Budapest.
Villányi Györgyné (2001): Az óvodai nevelési program nyomonkövetése, fejlesztése In: Óvodavezetők kézikönyve. IX. kötet. OKKER, Budapest.
Villányi Györgyné (2002): A környezeti nevelés jellemzői a helyi nevelési programokban, a gyakorlati nevelőmunkában. In: Óvodavezetők kézikönyve. X. kötet OKKER, Budapest. Nevelőmunka az óvodában Budapest, 1957.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Zöld Zebra Állat és Természetvédő egyesület akciói
Létükben fenyegeti az óriáspandákat az élelemhiány
Súlyos a fekete-tengeri környezetszennyezés
Bioüzemanyag: áldás vagy átok?