Még mindig túl sokan hiszik azt, hogy a szelektíven gyűjtött hulladékot a kukásautó egyszerűen összeönti. Másokat egyáltalán nem érdekel a környezetvédelem, megint mások pedig panaszkodnak. Pedig a londoni metróban is magyar szemétből készült a ventilátor.

Hazánkban még mindig túl nagy a tájékozatlanság és sok az alaptalan városi legenda az újrahasznosítás körül. Az Öko-Pannon Kht. által készített közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a megkérdezettek 96 százaléka hallott már a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségéről, de csupán 54 százaléka gyűjti ilyen módon a háztartási hulladékot.

Bárhova kérhetünk szigetet

A passzív lakosok legnagyobb, 29 százalékos hányada körülményesnek tartja a gyűjtést, mások (22 százalék) helyhiányra hivatkoztak és bár javuló a helyzet a korábbi évekhez képest, de még mindig sokan (27 százalék) említették, hogy a szigetek távol esnek otthonaiktól.

Ha elégedetlenek vagyunk a környékünkön a szelektív hulladékgyűjtési lehetőségekkel, akkor elsősorban a helyi önkormányzat illetékes osztályával érdemes felvenni a kapcsolatot. A gyűjtősziget létesítéséről ugyanis az önkormányzat és a szállítást végző közszolgáltató döntenek. Az önkormányzat jelöli ki a helyszínt, amelynek könnyen megközelíthetőnek kell lennie mind a lakók, mind a gyűjtőautó számára. A szigetet a helyi közszolgáltató cég helyezi ki.

Szomorú tény, hogy a megkérdezettek 10 százaléka egyáltalán nem tartotta fontosnak a környezetvédelmet, 12 százaléka pedig továbbra is ragaszkodik ahhoz a városi legendához, mely szerint a szelektív hulladékgyűjtő szigetek csak népnevelési célokat szolgálnak és a hulladék így is, úgy is ugyanarra a szeméttelepre kerül.

Városi legenda az összeöntés

A kételyek többnyire olyan történetekből táplálkoznak, miszerint a szelektív kukák tartalmát ugyanabba a kukásautóba öntik össze. Sokak számára az is bizonytalanságot okoz, hogy miért nincsenek egységes szabályok az azonos színű gyűjtőedényekbe dobható hulladékokra vonatkozóan. A tejes és gyümölcsleves tégladobozokat a legtöbb helyen a papírhulladékokkal együtt gyűjthetjük, máshol viszont a műanyaghulladékok közé kell dobni. Ha ez így van, akkor lehet, hogy tényleg mindegy, hol landol a konzervdoboz?

A hulladékok összeöntésével kapcsolatos félreértést az okozza, hogy a gyűjtősziget kihelyezését követő első hónapokban valóban nem lehet hasznosítani a belekerült hulladékot, mert az emberek eleinte mindent beledobálnak – fogalmaz lapunknak Hankó Gergely, az ugyancsak csomagolási hulladékok koordinálását végző Öko-Pack Nonprofit Kft. Pr és marketing vezetője. Egy-két hónap elteltével azonban ez a probléma megoldódik és megfelelően tiszta hulladék gyűjthető össze és szállítható el újrafeldolgozásra. Összeöntésre hivatkoznak a lusta emberek is, akik nem vesznek részt a szelektálásban, s így ezzel a kifogással tudják nyugtatgatni lelkiismeretüket.

Az egységes szelektálási szabályok hiányának oka pedig egyszerűen az, hogy településenként eltérőek a rendelkezésre álló szétválogatási és feldolgozási technikák. Így akkor járunk el helyesen, ha az edényeken lévő képek, piktogramok alapján dobáljuk be a hulladékainkat.

forrás: Öko-Pannon

orrás: Öko-Pannon

Mindent összevetve a szakemberek szerint nem szelektálunk rosszul. A gyűjtőedényekbe, tíz százalék kivételével, nagyjából azok a hulladékok kerülnek, amelyek tényleg oda valók. Címke, vagy egy korty kóla nem akkora gond, de lehetőség szerint törekedni kell arra, hogy ételmaradék és zsíros szennyeződések nélküli hulladékot dobjunk a kukákba.

A szerző a Sanoma Médiakadémia hallgatója.