A Vértesbe, Szép Ilonka erdejébe hívunk, ahol az elsõ államilag is elismert Natúr Parkot kijelölték. Négy-öt órás kellemes gyaloglás vár az õszi erdõben. Ne féljünk a ködös novembertõl, vágjunk bele egy természetismereti túrába!Túránk során a vadászat és vadgazdálkodás kapcsolatát tanulmányozzuk. Vadcsapásokat, vadetetõket, ?szórókat?, vadászházat is felkeresünk. Még Mátyás király is sokat vadászott a Vértesben. ? Vértes belsejében nyugszik a vad hûs forrás tövében.? írta Vörösmarthy Mihály, Szép Ilonka címû versében.

Budapest, 2007. szeptember 27.: Az energianövények termesztésének és felhasználásának támogatása helyett az energiatakarékossági és energiahatékonysági beruházások támogatását kellene el?térbe helyezni ? hangsúlyozta a Magyar Természetvéd?k Szövetsége (MTVSZ) a Magyar Tudományos Akadémián, a biomassza lehet?ségeir?l és kockázatairól szóló konferencián.

A biomassza energetikai célú felhasználásának, ezen belül els?sorban a bioüzemanyagok el?állításának és felhasználásának környezeti és társadalmi kockázataira figyelmeztetett a mai rendezvényen tartott sajtótájékoztatón a Magyar Természetvéd?k Szövetsége.

Az Európai Parlament képvisel?i ugyan sikeresen elfogadták az új vegyi anyag szabályozás, a REACH (Registration, Evaluation and Authorisation of Chemicals) kompromisszumos tervezetét, azonban az, jelenlegi formájában ? a környezetvédelmi civil szervezetek, a Leveg? Munkacsoport, a Magyar Természetvéd?k Szövetsége és a WWF Magyarország szerint ? er?sen kétséges, hogy el tudja-e érni eredeti célját, az emberi egészség és a környezet magas szint? védelmét.

Budapest, 2007. október 24. A Magyar Természetvéd?k Szövetsége 63 zöld szervezet támogatásával tanulmányt küldött a környezetvédelmi miniszternek, amelyben sürgeti, hogy a kormány olyan éghajlatvédelmi stratégiát fogadjon el, amely radikálisan átformálja a ma érvényben lév? környezetkárosító szakpolitikákat.

A Magyar Természetvéd?k Szövetsége 16 oldalas tanulmányt küldött Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter részére a Nemzeti Éghajlatvédelmi Stratégia ügyében.

A világon mindenütt- így Magyarországon is- a természeti területek kiemelt oltalma védetté nyilvánítással jön létre.

Az elsõ területi védetté nyilvánításra Magyarországon 1939-ben került sor, ekkor mondta ki a földmívelésügyi miniszter az Országos Természetvédelmi Tanács javaslatára a Debreceni Nagyerdõ egy részének védetté nyilvánítását.

Az elsõ védetté nyilvánítást lendületes ütemben követte a többi, és ez a háborúalatt sem szünetelt, így a II.

Természetvédelmi õr (angol nyelven ranger) Magyarországon jogszabályi alapon több mint 30 éve létezik, jogállása, feladatai, jogosultságai és kötelezettségei azonban az utóbbi évtizedben jelentõsen megváltoztak. A természetvédelmi õr 1993 óta köztisztviselõ, jogosultságait és kötelességeit pedig az 1997. évi CLIX törvény II. fejezete jelentõsen kibõvítette. A feladatellátásuk részletes szabályait miniszteri rendeletként 2000-ben kiadott Szolgálati Szabályzat állapítja meg.

Bátaapáti és a kistérség környez? települései látványos fejl?désen mennek keresztül az elmúlt években. A váratlan fellendülés egyetlen szépséghibája, hogy a források egy olyan döntés eredményeként érkeznek a térségbe mely legalábbis nem ellenzi a paksi atomer?m? úgynevezett kis és közepes aktivitású hulladékainak itteni elhelyezését.

A közelmúlt eseményei:

Az els? kísérlet mely a hulladék Baranya-megyei Ófalu melletti elhelyezését szorgalmazta megfeneklett az ott él?, környezetére igényes, egységes akarattal fellép? lakosság ellenállásán.

Ha megvizsgáljuk Magyarország területének felosztását, hasznosítását, az alábbi értékeket találjuk:

Erdeink döntõ többsége is termelési funkciót lát el. Az erdõket alkotó faállománynak csak 55%-a õshonos (tölgy, bükk, gyertyán). Ezzel szemben a talajt "kiszipolyozó", tájidegen, betelepített akác, fenyõ és nemes nyár területe bõvült (gyorsabb növekedésük és véghasználatuk miatt).

A védett területek nagyságuk, jelentõségük és jogi besorolásuk alapján lehetnek: nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek.

1. Nemzeti parkok: nagy kiterjedésû, nemzetközi paramétereknek is megfelelõ, a "külföld" számára is fontos, több értékû (földtani-, víztani-, növénytani-, tájképi-, kultúrtörténeti értékû) területek, melyeket a tudományos kutatás és az ismeretterjesztés egyaránt hasznosít.

Hortobágyi Nemzeti Park

Hazánk elsõ nemzeti parkja.